A közelgő nőnap alkalmából egy olyan receptet szeretnék bemutatni, mely minden nő kedvencévé válhat. Férfiak, semmi ok az aggodalomra, mindenki játszi könnyedséggel fog boldogulni a konyhában esztétikus, ínycsiklandozó és nem utolsó sorban ízletes fogást tálalva pár szál virág kíséretében. Viszont mielőtt mély csobbanást vennénk a csokoládé fantasztikus világába, nézzük meg honnan is ered valójában ez a különleges alapanyag. 

Története:

Amennyire népszerű és könnyen beszerezhető a csokoládé manapság, olyannyira elérhetetlen volt több évszázaddal ezelőtt. Ez a varázslatos alapanyag egészen a maja kultúráig kalauzol vissza bennünket.

A perui piramisok híres alkotói már használták a kakaóbabból nyert őrleményt. Feltételezések szerint érlelésére véletlenül jöhettek rá, egy sárba pottyanó és ott saját magát fermentálódó kakaó termése által.  Először is feltörték a hüvelyt, a kinyert babszemeket megpörkölték, megszárították, megőrölték majd vízzel habosra rázván italként fogyasztották vaníliával, chilivel, fahéjjal fűszerezve.
Nem csupán frissítőként szolgálták fel, fontos szerepet töltött be a kultúrájukban. A legenda szerint fő istenségüktől, a tollas kígyótól, Quetzalquetl-től kapták az isteni ital receptjét, melynek élénkítő, frissítő hatását már akkor ismerték. A kakaóbabot Cacau-nak hívták, eredetileg ez egy ige, ami annyit jelentett: fizetni, venni. Tehát a kereskedelemben is fontos szerepet töltött be az istenektől kapott mágikus alapanyag.

Később, az aztékok vették át az uralmat a maja birodalom fölött, szerencsére a csoki receptjét megtartották maguknak 1519-ig. Ebben az évben érkezett meg Hernándo Cortéz spanyol konkvisztádor megannyi elképzeléssel, többek között, hogy arannyal teli rakománnyal tér haza az újvilágból. Montezuma, a helyi uralkodó az égiektől kapott koktéllal kínálta a spanyol felfedezőt. Cortéz ha arannyal nem is, kakaóbabbal megrakodott rakománnyal térhetett haza. Európában Spanyolország volt az első, ahol a királyi, fejedelmi körökben szolgálhatták fel a serkentő hatású italt.

A csokoládét XIII. Lajos felesége, Anna királyné hozta át Franciaországba, innen indult el világhódító útjára. Ekkoriban valószínűsíthetően még édesítő szerek nélkül, folyadékként itták, hiszen 1569-ben V. Piusz Pápa olyan kellemetlennek ítélte az ízét, hogy fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének.
Később az 1600-as években kezdték el a csokoládét forrón inni, szerte Európában. 1687-ben a Francia Tudományos Akadémia meghatározta az optimális csokoládé előállításának receptjét…

Folytatás a következő részben!

A konyhában:
Ugorjunk a konyhába, vegyük kézbe kedvenc habverőnket, keverőtálunkat és indulhat is a csokoládé gondos felolvasztása. Minél jobb minőségű csokoládét választunk, annál varázslatosabb végeredményt kaphatunk. A minőség onnan ered, milyen hosszan tartó fermentálással és pörköléssel állították elő az adott csokoládét. Nem utolsó sorban pedig melyik fajta kakaócserje terméséből. A manapság kapható csokoládék jó része Trinitario, Criollo vagy Forasteró kakaóbabból készül. Fermentálás után, (ami lehet 2-8 nap) szárítják, ugyanis a kakaóbabok ekkor még bőven 50 % vizet tartalmaznak. Szárítás után a víztartalom 5-7 %-ra csökken. Ezt követően pörkölik, ekkor alakulnak és domborodnak ki a termésben lévő aromák.  

A kiváló csokoládék, már csomagolásukból kibontva is első szemrevételezéskor felismerhetőek. Frissek, fényesek, törésvonaluk az üvegre emlékeztet. Illatuk markáns, ízük kellemes, amely kakaótartalomtól függően is eltérhet, nem utolsó sorban akár 250 aromaanyagot is tartalmazhatnak. Lehet svájci, belga, német, (következő részben részletesebb képet kapunk majd miért ezek a helyek meghatározóak a csokoládé világuralmának történetében) ugyanúgy használjuk őket. Muffin tésztába durván darabolva, kész tortára frissen forgácsolva, vízgőz fölött 35 C° on olvasztva, friss tejszínhabbal krémesre lazítva, vagy csak szimplán a kedvenc sorozatunk előtt majszolva a kanapénkon. Manapság szinte semmi sem létezhet csokoládé nélkül, hiszen az emberi boldogsághormon (endorfin) termelődését is elősegíti. Ennél a pohárkrém receptnél kétféle textúrában fogunk megismerkedni a csokoládéval. Amennyiben az alapanyagok rendelkezésre állnak, kezdhetjük is.
Urak szokatlan, avagy szokott módon, kötényt fel !!! :
(Természetesen bárki elkészítheti, a recept nem ragaszkodik csakis férfiak kezéhez)

Csokoládé pohárkrém, tonikos körte kompóttal, csokiforgáccsal 

Hozzávalók
2 főre:

Hozzávalók a krémhez: 

• 100 gr - 56 % csokoládé (egy tábla)
• 200 gr - 33 % tejszín 
• 50   gr - tojássárgája (2 db)
• 20   gr - kristálycukor

Hozzávalók a chutney-hoz:

• 300 gr - körte apró kockára vágva (2 db)
• 40   gr - kristálycukor
• 250 gr - tonic (ált. 1 üveg)
• 40   gr - kristálycukor (2 ev.k.)

+ Hozzávalók:

• 100 gr - zabkeksz (1/2 cs.) apró morzsára tördelve
• csipet  - mandula szeletelve
  
  

Elkészítés: 

1. Elkészítjük a körte chutney-t. A darabolt körte felét a cukorral és a toniccal egyszerűen feltesszük főni, és olyan 10-12 perc alatt közepes lángon 1/4-re forraljuk vissza.
   
   
2. A visszaforralt körtét, kézi turmix-al pépesítjük, majd hozzákeverjük a maradék körte kockákat, és az egészet hagyjuk kihűlni.
   
   
3. A csokoládéból egyetlen kockát mentsünk ki, ( későbbi díszítésnek ) a maradékot vízgőz fölött olvasszuk meg. Ügyeljünk arra, hogy maradjon fényes, s olyan állaga legyen mint egy vajkrémnek. Amikor ezt az állagot elértük, vegyük le a vízgőzről és hagyjuk hűlni amíg elkészítjük hozzá a tejszínhabot.
   
   
4. A tejszínt a kristálycukorral kemény habbá verjük. 
   
   
5. Az olvasztott csokoládéhoz hozzákeverjük a tojássárgájákat, habkanállal, annak hiányában fakanállal.
   
   
6. A csokis keverékhez 3 részben adjuk hozzá a felvert tejszínhabot, így könnyed és habos lesz a krém. 

Rétegzés: 

1. csokoládé krém
2. tonikos körte chutney
3. morzsolt zabkeksz
4. csokoládé krém
5. csoki forgácsok, mandula díszítésnek

Az elkészült pohárdesszert mellé, vagy csak esti kikapcsolódásnak bátran ajánlom Lasse Hallström 2000-ben bemutatott romantikus filmjét, Juliette Binoche és Johnny Depp főszereplésével. Címe: Csokoládé

Hatóanyagok, kémia:

Azon felül, hogy csekély örömet hoz a mindennapokba, a csokoládé külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazva hatásosnak bizonyul. Maga a kész csokoládé kakaótermékekből (kakaóvaj, kakaómassza, kakaópor) és cukorból készül. Csakis az a készítmény nevezhető csokoládénak, ami legalább 35 % kakaó-szárazanyagot tartalmaz, amiből legalább 18 % kakaóvaj.
Az étcsokoládé csak kakaómasszát, kakaóvajat és cukrot tartalmaz.
Körülbelül 300 ismert vegyület található meg benne, ezek közül a legfontosabb serkentő hatásúak, a koffein(0,2 gr/100 gr) és a teobromin (100 mg/100gr). Pár kocka ét elfogyasztása után, az utóbbinak rövid időn belül érezhetjük frissítő hatását.
Élettani szempontból számos vitamint, C, D, B1-B12, mangánt, szelént, hisztamint és magnéziumot hordoz magában.
Továbbá a csokoládé és a kakaó mérsékletes, ugyan állandó fogyasztása pozitív hatással lehet 2-es típusú cukorbetegségre, vese problémákra, depresszióra, májbetegségre és a kognitív képességekre.
A kakaóvaj bőrbe való masszírozása javítva a bőr rugalmasságát, száraz bőrre pedig kifejezetten ajánlott.


Remélem tetszett a mai kis összefoglaló. A következő részben ott folytatjuk, ahol most abbahagytuk.
Boldog Nőnapot Kívánok!

Felhasznált irodalom:
https://kakaobab.com
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokolade
https://elit-csokolade.hu/