Sokan a paprikát a magyar pusztákkal hozzák összefüggésbe, pedig a paprika bölcsője a trópusi Amerika. Először a spanyol konkvisztádorok hozták Európába, s lett közkedvelt világszerte. A 18. századig nem vált ismertté Magyarországon, mint fűszer, majd ezt követően Szeged és Kalocsa környékén kezdtek bele őseink a tömeges paprika termesztésébe és őrlésébe. A hangsúly itt van, a porrá varázsolásán a növény gyümölcsének. Az alföldi parasztok jöttek rá a paprikában nyugvó tűz erejének növelésére, itt nem kifejezetten a csípősségére gondolok, azt majd kicsit később, hanem az őrlésre és arra, hogy sertészsírban piruló hagymához adva adja ki igazán a szín és íz anyagait.

Innentől beszélhetünk a fűszerpaprikáról, mint Hungarikumról, melynek őshazája a nagykontinens. A csemege elterjedtével borspótló fűszerként használták, közkedvelt lett, hívták Pirosborsnak, Zöldborsnak, Spanyolbors és Veresborsnak is.
A paprika porként való felhasználása teljesen átalakította a magyar konyhát, ezzel készülő máig fennmaradt és használt ételek készültek el, melyekből kiemelnék párat, amik a fűszerpaprika hozzáadása nélkül teljesen elvesztenék jellegüket és karakterüket. Ide sorolnám a gulyáslevesünket, a tejfölös paprikásunkat, a töltött káposztánkat és végül, de nem utolsó sorban pörköltünket.
A fűszerpaprika - őrlemény mindmáig magyar nemzeti fűszer, sehol másutt a világon por alakban, egyéb fűszer nélkül nem használják. A legnépszerűbbek, és szinte minden bolt vagy áruház polcain megtalálható a Kalocsai és a Szegedi Fűszerpaprika, amit személy szerint én is ajánlanék konyhai célú felhasználásra.


Ha ezek után kedvünk támadt a magyaros ízek világához, ajánlok egy régi kedvencet, új köntösben.

Harcsapaprikás kapros burgonyalángosban:

Hozzávalók 4 főre: 

• vöröshagyma 2-3 kisebb fej
• olaj 4 evőkanál
• fűszerpaprika őrlemény 2-3 púpos teáskanál (minőségétől függően)
• harcsahús 80 dkg
• tejföl 4 evőkanál
• tejszín 2 evőkanál
• só, bors, ízlés szerint
• citrom 1 db

Hozzávalók a lángoshoz: 

• burgonya 0,5 kg
• friss kapor
• liszt 20-25 dkg
• tojás sárgája 1 db
• só ízlés szerint

Elkészítés::
A burgonyát hámozzuk, daraboljuk, sós vízben föltesszük egy lábosban, amíg puhára fő, elkészítjük a paprikásunk alapját.
A harcsahúsunkat, előkészítjük, ha kell, lebőrözzük, kiszálkázzuk, és 2x2 cm-esre daraboljuk. Ha van lehetőség, akkor jobb, ha már az eladótól így kérjük. Sóval kellően összeforgatjuk, és állni hagyjuk.
Egy keverőtálban habverő segítségével, kevés vízzel simára keverjük a tejfölt és a tejszínt.
A vöröshagymát apró kockákra vágjuk, felhevített olajon üvegesre pirítjuk, lehúzzuk a tűzről, rádobjuk a borsot és a paprika őrleményt, kevés vízzel, 3 alkalommal visszapároljuk zsírjára alacsony hőfokon. Hozzáadjuk a harcsa 10 %-át, ami lehet szürke- vagy afrikai harcsahús is.
Ha a hal puhára párolódott, egy turmixgéppel pürésítjük az alapunkat, közben szakaszosan öntjük bele a kikevert tejszín egyvelegünket.
Ez a kis trükk megadja a kellő sűrűséget, és állagot, hogy később stabil szaftot kapjunk liszt használata nélkül. Ha végeztünk a művelettel, a robotgépet eltávolítjuk, majd a maradék harcsahusit 2-3 perc alatt készre forraljuk. Sóval utóízesítünk, és készíthetjük a lángosunkat.
Nagyon egyszerű, sokak számára ismert recept, hiszen minden magyar családban, ahol volt vagy még van sparhelt, biztos ismerik a burgonyalángos varázsát.
A puhára főtt burgonyánkat, leszűrjük, és még forrón áttörjük. Ha kihűlt, összedolgozzuk a liszttel, tojássárgájával, sóval, és a frissen vágott kaporral. A kapott tésztánkból nyolc egyenlő bucit formázunk, ezeket kör alakúra nyújtjuk és olajozott sparhelt lapon, vagy serpenyőben sütjük. Közepes hőfokon oldalanként egy-egy perc elegendő lehet, hogy a lángoskák készen legyenek.
Tésztás vagy leveses tálba fektetjük a lángosunkat, belemerjük a paprikásunkat, 4 részt összefogva és átszúrva egy pálcával tálalhatjuk is.
Jó étvágyat hozzá!

Várlak titeket a következő részben, ahol a fűszerpaprikáról még bővebben lesz szó, és persze mellékelek hozzá receptet is!